Autó Hollandiából: APK, NAP és forgalomból kivonás

Aki külföldön keres használt autót, előbb-utóbb holland hirdetésekbe botlik. Az egyik ok a nyíltság: az RDW, a holland járműnyilvántartó hatóság nyilvántartása minden rendszámhoz többet árul el, mint sok más európai nyilvántartás, és a kilométeróra-állásokat évek óta központilag rögzítik. A vevő tehát sok mindent utánanézhet, mielőtt egyáltalán útnak indulna.

A második ok az adó. Hollandia az első belföldi forgalomba helyezéskor kiveti a BPM-et, a CO₂-kibocsátás szerinti adót, amely egy holland autó árában benne van. Ha az autót tartósan kiviszik az országból, a törvény bizonyos feltételekkel előírja a még fel nem használt rész visszatérítését. Ez az egyik oka annak, hogy a holland hirdetésekben olykor külön ár áll a kivitelre — és hogy a kérdés, ki igényli ezt a visszatérítést, a szerződésbe tartozik, nem a kapuban folytatott beszélgetésbe.

A harmadik szempont gyakorlati: a szomszéd országokból rövidek az utak, és az onnan érkező vevők sok eladónak nem szokatlanok. Ettől a vásárlás nem lesz egyszerűbb, mint otthon, de tervezhetőbb — feltéve, hogy ismered azt a három fogalmat, amelyről minden beszélgetésben szó esik: APK, NAP és export.

A holland rendszám, a kenteken, az autó egész élete során ugyanazon az autón marad. Erre a számra az RDW a honlapján és nyílt adatként sok olyan adatot ad ki, amely nem kötődik személyhez; számos ingyenes kenteken-oldal ugyanezeket az adatokat olvassa ki. Az üzembentartó nevét egyik sem mutatja.

Amit a nyilvántartás nem mutat, azt előre ki kell mondani. A bejelentés nélkül megjavított baleset nem hagy nyomot. A visszahívások listája nem teljes, mert nem minden gyártó jelent be minden akciót az RDW-nek. És semmilyen internetes lekérdezés nem helyettesíti az autón végzett egyeztetést: az alvázszámot legalább két helyen leolvasod, és összeveted a kentekencarddal (a holland forgalmi engedély kártyájával).

Amit viszont mutat, az így is sok. A vevő számára főleg az alábbi mezők fontosak; ezek lekérdezhetők, még amíg az eladó a telefonban van, és gyakran megspórolják az utazást.

Az APK (algemene periodieke keuring) a holland időszakos műszaki vizsga. Nem maga az RDW végzi, hanem azok a műhelyek, amelyeket az RDW erre elismert; az eredményt a műhely elektronikusan jelenti a nyilvántartásnak. Hogy milyen időközönként kell egy autónak APK-ra mennie, az kortól és meghajtástól függ, és az RDW-nél olvasható.

Nyilvános elsősorban a lejárati dátum. Az RDW nyílt adatain keresztül ezenkívül korábbi vizsgaidőpontok és az ott megállapított hibák is lekérhetők, és sok kenteken-oldal APK-előzményként jeleníti meg őket. Olvasd ezt a listát helyesen: egy hiba rajta nem azt jelenti, hogy még fennáll — sok mindent rögtön a vizsga napján kijavítanak. Amit a lista mutat, az egy minta. Az az autó, amelynél évről évre fékek és futóműalkatrészek bukkannak fel, más történetet mesél, mint az, amelynél csak izzók szerepelnek.

Kivitelnél az APK-nak második jelentése is van. A kivonás után az autó csak akkor mozgatható holland utakon, ha az APK érvényes. Hogy a célország járműnyilvántartó hatósága elismeri-e a holland vizsgát a hátralévő érvényességi idejére, azt ő maga dönti el; ez nem mindenhol egységesen szabályozott, és vásárlás előtt tisztázandó.

A NAP a Nationale AutoPas rövidítése, egy alapítványé, amely korábban gyűjtötte a kilométeróra-állásokat. Ma ezt a nyilvántartást az RDW vezeti: műhelyek, gumiabroncs-kereskedők, vizsgálóállomások és kereskedők jelentik az állást, ha egy autón dolgoznak. A hirdetésekben a régi név maradt meg — a „NAP” vagy a „NAP logisch” az RDW értékelését jelenti ezekről az állásokról.

Az értékelésnek három változata van: logikus, nem logikus vagy nincs értékelés. A „logikus” azt jelenti, hogy a jelentett állások hihető sorrendben emelkednek. Nem azt jelenti, hogy a kilométeróra-állás pontos. Az az állás, amelyet az első jelentés előtt manipuláltak, nem tűnik fel, és annál az autónál, amely csak későn került Hollandiába, a sor csak a holland forgalomba helyezéssel kezdődik. A „nem logikus” ezzel szemben komoly jelzés, amelyet az eladónak meg kell tudnia magyarázni — néha egy műhely elírása, néha nem.

Az egyes állások dátummal nem nyilvánosak. Az RDW járműjelentésében (voertuigrapport, korábban tellerrapport) szerepelnek, és ezt csak a bejegyzett üzembentartó kérheti le. Az az eladó, aki komolyan ad el, kérésre elküldi neked. Tedd a szervizkönyv, a számlák és az APK-jelentések mellé: ha a dátum és az állás egyezik, független tanúk sorát tartod a kezedben; ha több éves rések tátongnak, tudod, hol kell rákérdezned.

Az az autó, amely tartósan elhagyja Hollandiát, a nyilvántartásban kivitelre kivonásra kerül a forgalomból. Ez az RDW egy vizsgaállomásán vagy ügyfélszolgálati pultjánál történik, vagy egy olyan üzemben, amelyet az RDW erre elismert. A legtisztább, ha eladó és vevő együtt megy oda, személyi igazolvánnyal, kentekencarddal és a tenaamstellingscode-dal — azzal a kóddal, amelyet az üzembentartó levélben kapott. Hogy az autónak magának is ott kell-e lennie, az helytől és esettől függ; kérdezz rá előre.

A kivonás után az autó az export státuszt viseli, és már nem az eladó nevén fut. Az eladó kap egy vrijwaringsbewijst — azt az igazolást, hogy ettől a pillanattól kezdve nem felel az autóért. A vevő papíron kiviteli igazolást kap (kentekenbewijs deel II), amelyet a célország járműnyilvántartó hatósága a kentekencarddal együtt kér. Írasd be a kivitelt a saját nevedre: akkor a te adataid szerepelnek az igazoláson, és nincs kétség arról, ki vitte ki az autót.

A határig tartó útra külön szabály vonatkozik. Az autó a kivonás után még korlátozott ideig közlekedhet Hollandiában, amelyet a kiviteli igazolás tüntet fel — ugyanazt a számot viselő fehér rendszámtáblákkal, érvényes APK-val és saját biztosítással, mert az eladó biztosítása a kivonással véget ér. Hogy a határon túli szakaszt hogyan fedezi a biztosítás, azt a biztosítóddal tisztázod, mielőtt elindulsz.

Marad a BPM. A kiviteli visszatérítést a Belastingdienstnél, a holland adóhatóságnál kell kérni, és olyan feltételekhez kötött, amelyek ott olvashatók — arra is, hogy ki kérheti. Magánvételnél ez azt jelenti: előre tisztázzátok, szóba jön-e egyáltalán visszatérítés, és hogyan van figyelembe véve az árban, és írjátok bele a szerződésbe.

Az átadáskor jön létre az a mappa, amelyet otthon a járműnyilvántartó hatóság asztalára teszel. Ha egy lap hiányzik belőle, külföldről csak nehezen pótoltatható — az eladó ekkor már messze van, és az RDW azzal beszél, aki a nyilvántartásban szerepelt.

Tisztázd ezért indulás előtt, hogy minden megvan-e. A Carvexián a megkereséshez kérdéseket csatolhatsz az eladói nyilatkozat kérdései közül, például hogy megvan-e a COC-igazolás (megfelelőségi nyilatkozat), vagy hogy az eladó el tudja-e intézni a kivitelt, illetve a kivonást. Hogy válaszol-e és mikor, azt ő maga dönti el; a válaszai ezután az autó oldalán jelennek meg „Az eladó nyilatkozata, nem ellenőrzött.” felirattal. Nem pótolják sem a nyilvántartásba, sem az okmányokba való betekintést — de tisztázzák, hogy megéri-e az utazás.

És tervezd ugyanarra az időpontra a fizetést és a kivonást. Aki fizet, és a kivonást az eladóra bízza, „amikor úgy alakul”, az olyan autó tulajdonosa, amely jogilag még másnak a nevén fut — és egyetlen olyan okmánya sincs, amellyel otthon bármit kezdhetne. A találkozó végén legalább ezeknek az okmányoknak kell a mappádban lenniük: