Alkatrészkatalógus: illeszkedési adatok, kevesebb kérdés

A vevők három úton jutnak el egy termékhez. Az első a keresőmező: ez a terméknevet, a gyártót, a kategóriát, a cikkszámot, a leírást, az OE-számokat, valamint a megadott márkákat és modelleket kutatja át. A második az autószűrő: márka és modell, hozzá az évjárat, ha a vevő a „Saját autóim” alatt elmentett autót vesz át. A harmadik a kategória, az állapot, az ár, a „Csak raktáron lévők” szűrő és a leggyorsabb szállítás szerinti rendezés.

A termékoldalon dől el, hogy megrendelik-e, vagy rákérdeznek. Ott állnak az illeszkedési adatok és az OE-számok — vagy „kérésre”, azzal a tanáccsal, hogy rendelés előtt kérdezzék meg a számot, ha te nem adtál meg egyet. Ha egy bejelentkezett vevő elmentett egy autót, az oldal ezenkívül összeveti az adataidat ezzel az autóval. A termékoldal minden üres sora egy lehetséges visszakérdezés.

Egy negyedik út az ellenkező irányba fut. Ha egy vevő semmit sem talál, alkatrészigénylést adhat fel. Ez azokhoz a kereskedőkhöz jut el, akiknek a katalógusából legalább egy termék illik a kért márkához, az univerzális alkatrészeket forgalmazó kereskedők pedig minden igénylést látnak. A katalógusodban szereplő márkák tehát azt is meghatározzák, mely igénylések kerülnek az irányítópultodra.

A márka, a modell és az évjárat közelítések. Az OE-szám, a járműgyártó alkatrészszáma, hozzárendelés: egy ilyen számú alkatrész erre a beépítési helyre van engedélyezve. Azok a vevők, akiknek a kezében ott van a régi alkatrész, vagy akik a számot egy márkaszervizből kapták, pontosan erre keresnek — és a termékoldal kifejezetten megmondja nekik, hogy csak az OE-szám szerinti egyeztetés biztos.

Termékenként több OE-szám is megadható, a táblázatban vesszővel elválasztva. Használd ki: a gyártók utódszámokkal váltják fel a számokat, és az az alkatrész, amely egy konszern több márkáját lefedi, gyakran márkánként külön számot visel. Add meg mindet, amelyen a vevők az alkatrészt ismerik. Utángyártott alkatrészeknél ide tartoznak azok az OE-számok, amelyeket az alkatrész a gyártója szerint helyettesít.

Figyelj az írásmódra. Az alkatrészen egy számot gyakran szóközzel vagy ponttal írnak, egy másik katalógusban nélkülük. A keresőmező megtalálja a szóköz nélkül rögzített számot akkor is, ha a vevő szóközzel gépeli be; fordítva nem. Ha egy szám két írásmóddal kering, rögzítsd mindkettőt.

Az illeszkedési oszlopok szűrőként működnek, mégpedig nagyvonalúbban, mint sok kereskedő hiszi. Modell megadása nélkül egy termék a megnevezett márka minden modelljére érvényes: minden modell alatt megjelenik a keresésben, és a termékoldal az illő modelleknél az „Összes modell” feliratot mutatja. Évjárat nélkül az évjárat semmit sem szűkít; az ilyen termékek bent maradnak a listában, ha a vevő az évjárata szerint szűr.

Egy univerzális adapteres ablaktörlőlapátnál ez talán igaz. Egy olyan féktárcsánál, amely csak bizonyos motorváltozatokhoz illik, ez egyenes meghívás a téves rendelésre. Nevezd meg ezért azokat a modelleket, amelyekre az alkatrész engedélyezett, és az évjáratok alsó és felső határát, amennyire ismered őket. A motort, a felszereltséget és a gyártási dátumot a leírásba írd; ezekre nincs külön oszlop, és a vevő ott olvas utána.

A modelleket a nevük alapján vetik össze: a „Golf” és a „Golf Plus” két modell, és egy termék, amely csak a „Golf VII” nevet tünteti fel, nem jelenik meg, ha a vevő a „Golf” modellt választja. Ezért a márkákat és a modelleket úgy írd, ahogy az alkatrészkeresés választólistájában szerepelnek, a generációkat pedig az évjáratokkal határold el. Két generáció átmeneténél az évjáratok átfedik egymást; ott már csak az OE-szám hordoz biztos információt.

Az „Alle” (összes) érték a márkaoszlopban egy terméket univerzális alkatrésszé tesz. Ez helyes az ápolószerekre, szerszámra vagy tartozékra, amely valóban minden autóhoz illik, és szinte mindig téves azoknál az alkatrészeknél, amelyek csak annak látszanak. Az univerzális alkatrész minden márkánál megjelenik, a termékoldal csak annyit mond a vevőnek, hogy te minden márkához megadod, és az autóhirdetések „A vásárlás után” blokkjában nem számít bele. És aki univerzális alkatrészeket forgalmaz, az az összes alkatrészigénylést látja, nem csak a saját márkáira vonatkozókat.

Az illeszkedés után a vevő azt olvassa, mit kap és mikor. Az állapotnak három értéke van: Neu (új), Austauschteil (felújított) és Gebraucht (használt). A felújított alkatrész ipari eljárással felújított, a használt úgy érkezik, ahogy kiszerelték; aki az egyiket a másikként rögzíti, megkapja a reklamációt. Használt alkatrészeknél a donorautó és a futásteljesítmény a leírásba tartozik, felújított alkatrészeknél az, hogy várják-e vissza a régi alkatrészt.

A garanciát hónapokban adod meg; a termékoldal ezt a kereskedő garanciájaként tünteti fel az adott termékre. Csak azt rögzítsd tehát, amit ténylegesen vállalsz. A szállítási idő napokban a leggyorsabb szállítás szerinti rendezést vezérli, és a vevőnél szállítási időként jelenik meg — azt az időt add meg, amíg a csomag megérkezik hozzá, nem azt, amíg elhagyja a raktáradat. A készlet dönti el, hogy egy termék raktáron lévőnek számít-e; a készletből csak a befizetés beérkezésekor kerül levonásra.

Újonnan felvett termékeknél az átvétel megköveteli az állapotot és a szállítási időt: ha a kettő egyike hiányzik, a sort nem veszi át, és megnevezi az okot — egy előre beállított érték ugyanis egy használt alkatrészt újként („Neu”) tüntetne fel. Ha a garancia üres marad, a terméknél nincs kereskedői garancia rögzítve. Az első beolvasás után mégis érdemes megnézni néhány termékoldalt.

Ha egy vevő elmentette az autóját a „Saját autóim” alatt, a termékoldal összeveti vele az adataidat, és egy mondatban megmondja, min alapul az eredmény. A lehetséges eredmények:

Minden eredmény alatt ugyanaz a megjegyzés áll: összevetve a kereskedő adataival, biztos csak az OE-szám egyeztetése. Az összevetés tehát nem helyettesít ellenőrzést, csak láthatóvá teszi, mennyire pontosak az adataid. Aki ezt olvassa: „A kereskedő kifejezetten VW Golf típust nevez meg.”, nagyobb eséllyel rendel, mint aki ezt: „A kereskedő minden márkához megadja a terméket.” — és joggal, mert te elkötelezted magad.

Ugyanez a szabály érvényes az autóhirdetések „A vásárlás után” blokkjában. Ott az áll, hány termék van, amelyeknél a kereskedő megadja a márkát és az illő modellt és évjáratot; a minden márkához megadott termékek nem számítanak. A pontos adatok tehát a katalógusodat ott is láthatóvá teszik, ahol valaki éppen egy autót néz.

Aki egy maroknyinál több terméket vezet, nem egyenként, az űrlapban tartja karban őket. Az alkatrész-kereskedés CSV- és TSV-fájlokat olvas be a készletkezelő rendszerből vagy Excelből; a sablon minden oszlopot tartalmaz azokkal a nevekkel, amelyeket automatikusan felismer, és a kategórialista megnevezi az engedélyezett kategóriákat. A listákat egy cellában — OE-számok, márkák, modellek — vesszővel választod el.

Átvétel előtt minden sort ellenőriz a rendszer. A hibás sorokat kihagyja, és észrevétellel együtt megjeleníti, például ismeretlen állapotot, egy „Gyártási évig” értéket, amely korábbi, mint a „Gyártási évtől” érték, vagy egy kategóriát, amely nincs a listán. Olvasd el az észrevételeket, ahelyett, hogy egyszerűen újra elküldenéd a fájlt: megmondják, melyik adat nem stimmel a készletkezelő rendszeredben.

A folyamatos karbantartáshoz ott van a cikkszám szerinti egyeztetés: az azonos számú termékek frissülnek, az összes többi újként jön létre, és az üres cellák megtartják a korábbi értéket — egy csak cikkszámot és készletet tartalmazó fájl tehát csak a készletet frissíti. A teljes körű illeszkedési adatokhoz ezért a legkényelmesebb út az exportálás: katalógus exportálása, az OE-számok, modellek és évjáratok kiegészítése, majd újbóli beolvasás.